Antiszociális gyerekből sikeres vállalkozó?

Idei sorozatomban az
Ernst & Young által díjazott tulajdonságokat elemzem
nem csak azoknak, akik „Év Üzletembere” díjra pályáznak,
hanem minden vállalkozónak, aki
abban az irányban szeretne megtenni valamennyi lépést.

 

Remélem, sikerült tetten érnem egy igen káros szemléletet egy kutatás nyomán.
És még inkább remélem, hogy az Ön – és a vállalkozása – számára valami nagyon fontosat tudok most tisztázni.
Ez a szemlélet elsősorban azáltal fejti ki káros hatását, hogy széles körben elfogadott, így igaznak tűnik.
Másod sorban azáltal fejti ki káros hatását, hogy a „vállalkozásról“, a „vállalkozóról“ nem lehet másképpen beszélni, hiszen nem nevezhetem másként azt a vállalkozót, akiről én beszélek, pusztán azért, mert egy merőben másként működő vállalkozásról, egy merőben másként működő vállalkozóról beszélek.
Hogy érthető legyek, összegyűjtöttem néhány fontos ismérvét annak a vállalkozásnak/vállalkozónak, akiről én beszélek, utána pedig arról, akire ma a magyar köznyelv gondol.
1. A vállalkozás szerintem egy rendszer, aminek egyetlen feladata: hosszútávon megbízhatóan kiszolgálni a vevőit.
2. A vállalkozó kitalálja ezt a rendszert, felépíti ezt a rendszert, majd – miután gondoskodott arról, hogy ez a rendszer képes legyen önmagát fenntartani -, útjára engedi ezt a rendszert. (Hogy eladja-e, vagy csak az operatív irányításából száll ki, az a magánügye. A rendszer akkor kész, akkor van felépítve, ha képes önmagát fenntartani és tovább fejleszteni.)
3. Az 1. pontból következik, hogy ennek a rendszernek a leglényegesebb eleme a VEVŐ-je, és hogy a tevékenysége lényegében értékesítés. (Attól függetlenül, hogy mit értékesít.) Az értékesítésnek alapja az érték (amit a VEVŐ határoz meg), és nyilvánvaló, hogy ennek valós értéknek kell lennie.
4. A vállalkozás tehát – szerintem – valódi értéket teremt, és hosszú távon megbízhatóan, magas színvonalon megismétli, tovább fejleszti, illetve újabbat teremt.
5. A vállalkozó tehát – szerintem – alkotó tevékenységet folytat. Létrehoz valamit, ami korábban nem volt (a terméket ill. a szolgáltatást), és aztán felépít egy rendszert, ami ezt a terméket/szolgáltatást hosszú távon megbízhatóan ismételten elő állítja és a VEVŐ számára elérhetővé teszi.
Most nézzük, hogy mi nem jellemző arra vállalkozóra, akiről én beszélek.
1. nem ügyeskedő,
2. nem csaló,
3. nem harácsoló
4. nem kizsákmányoló
5. nem fegyelmezetlen
A mai Magyar köznyelv pedig ilyesmit ért “vállalkozó” alatt:
1. ügyeskedő
2. csaló
3. kiskapukat kereső
4. kizsákmányoló
5. öntörvényű = fegyelmezetlen
6. mások kárára szedi meg magát
Az is jellemző, hogy a hvg már üzletemberről beszél, amikor erre a kutatásra hivatkozik. Tehát ők úgy gondolják, hogy a vállalkozó az üzletember. Én azt gondolom, hogy a jó vállalkozónak értenie kell az üzlethez (üzletszerzéshez, üzletkötéshez, stb.), de ennél jóval többhöz is kell értenie. Hiszen a jól működő vállalkozáshoz egyáltalán nem elég, hogy a létrehozója képes legyen jó üzleteket kötni.
A Pénzügyi Szemle Online Blog ugyanerre a kutatásra hivatkozva “kiváló innovátorról és sikeres üzletemberről” beszél. Ez már jobban megközelíti a vállalkozót, de még mindig hiányzik belőle egy igen fontos és nem elhanyagolható terület, amihez a sikeres vállalkozónak feltétlenül értenie kell. Nevezzük ezt röviden szervezet fejlesztésnek, szervezet irányításnak.
Végül – a kicsit hosszúra sikeredett bevezető után – szeretnék reagálni az eredeti felvetésre. (http://www.popsci.com/science/article/2013-08/study-finds-teenage-entrepreneurs-are-anti-social-trouble-makers) Hogy ti. van-e összefüggés a gyerekkori antiszociális viselkedés és a felnőttkori sikeres vállalkozás között.
A kutatás azt támasztja alá, hogy van. Én kutatás nélkül is határozottan ezt gondolom.
Ugyanis ahhoz, hogy valaki alkotó tevékenységben jó legyen, hozzá tartozik, hogy a szabálykövetők szemében rossz legyen. A szabálykövetők legfeljebb reprodukálni tudnak, mert az alkotás az valami olyannak a létre segítése, ami addig még nem volt. Aki pedig nem engedi meg – másnak sem és magának sem -, hogy a meglévőtől eltérőt elfogadjon, az az utánzást elváró tanár szemében kiváló lessz, de az alkotó csatornáit el fogja zárni. Így aztán sem alkotni, sem vállalkozást létrehozni nem fog tudni.
Arról nem is beszélve, hogy a vállalkozónak ezen kívül még számtalan területen kell újítónak lennie ahhoz, hogy a szabályozott szabad versenyben növelni tudja a verseny előnyét. Ez pedig létkérdés egy vállalkozás számára.
Ön mit gondol ezekről a kérdésekről?

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

 

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..