Pénzügyi probléma megoldása I.

“A jelenleg zajló változásokat nem egyszerű követnünk,
de ha nem követjük a változásokat, akkor hamarosan lehúzhatjuk a rolót.
Ezért van az, hogy látszólag sikeres vállalkozások szűnnek meg
a szemünk láttára, éspedig tömegesen.
Node én éppen azon fáradozom, hogy Ön ebből az egyre gyorsuló
változásból minél több hasznot tudjon húzni!
Nem azon, hogy az Ön vállalkozását megmentsem,
hanem azon, hogy minél többet profitáljon!
 
 
Egyik ügyfelem, egy családi vállalkozás tulajdonosa – nevezzük R-nek -, azzal keresett meg, hogy van-e pályázatíróm.
Természetesen van, de nem ez volt a válaszom. Megkérdeztem, hogy mit szándékoznak fejleszteni. Röviden elmondtam, hogy azért kérdezek válasz helyett, mert sok éves tapasztalat – voltam pályázatírónál is értékesítési vezető -, hogy minden pályázat kárt okozott, ami nem valós fejlesztési megoldáshoz készült. Vagyis, ha a pályázat beadásának az volt az indoka, hogy ajándék pénzhez jussanak, akkor – kivéve persze a törvénytelen eseteket -, minden esetben az volt a végeredmény, hogy jobban jártak volna, ha be sem adják a pályázatot.
 
Mivel pályázni kizárólag úgy érdemes, ha van egy üzletileg is indokolt fejlesztési szándék, ezért R-et elkezdtem kifaggatni, hogy mik a terveik, mik a szándékaik a közeli és a távolabbi jövőben.
Kiderült, hogy egyetlen indokuk az, hogy pénz kell, mert nagyon kevés a munkájuk.
Tapasztalatból tudom, hogy ez tipikus tünete annak, hogy a cég már az adósságspirálban csúszik lefelé. Ezért elkezdtem a „mentőakció” fedőnevű projektemet.
Miből áll ez?
  1. Felmérni az ügyfél elkötelezettségét. Felmérni, hogy készen áll-e a változásra.
  2. Felmérni, hogy képes-e elfogadni a kritikát. Ugyanis ha nem, akkor nem képes a változásra sem. A változás azzal kezdődik, hogy: „Valamit nem jól csináltam eddig.”
  3. Felmérni, hogy mennyire tudatos. Mi van megtervezve a vállalkozásában, mi van csak fejben, mi van kimondva, mi van leírva.
  4. Ezek ismeretében a tűrőképessége határain mindig belül maradva, apró lépésekben rá kell vennem, hogy nézzen szembe a jelen helyzettel. Készítsen elemzést, mérleget, és írja le.
  5. Azután rá kell vennem, hogy alakítsa ki az elképzelését a jövőről, majd készítsen tervet is. Lehetőleg írásban.
  6. Innentől már „egyszerű” a dolgom, mert „csak” arra kell rávennem, hogy fegyelmezetten hajtsa is végre, amit eltervezett.
Most nagyjából az 5. pont megvalósításánál tartunk. Vagyis nagyon jól állunk!
Közben kiderült, hogy a gyereknek van egy „ragyogó” ötlete: fedett műfüves sportpálya nincs a közelben, olyat kellene építeni. Így vált világossá a számomra, hogy ennek a projektnek is – nyilván a korábbiaknak is -, úgy mentek volna neki, hogy nem végeztek piackutatást.
Még jó, hogy nincs pénzük!!! – gondoltam, és azt kívántam, hogy minél előbb értsék meg, hogy adjanak hálát az Égieknek, hogy nincs pénzük, és még nem kaptak hitelt sem a banktól.
Ön mit szól ehhez a történethez?
Mit javasolna R-nek?
Ismer hasonló esetet a saját környezetéből?
Megosztaná azt velünk?
E lap alján talál egy ablakot, ahová beírhatja a gondolatait. Ez egy nyilvános felület, én is és mások is hozzá tudnak szólni. Kérem, ossza meg velünk a véleményét!

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

 

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..